A kápolnát a tatárjárást követően, 1244-ben építtette a pannonhalmi bencés apátság. A középkori templom a török hódoltság idején súlyos károkat szenvedett, ám a 18. század folyamán a környékbeli lakosok barokk stílusban újjáépítették, megőrizve az eredeti román kori alapokat és a gótikus stílusjegyeket, például a jellegzetes résablakokat. A fehér falú szakrális épület belső tere igazi ritkaságot rejt: a késő középkori oltár mellett ma is megcsodálhatók az évszázados középkori freskótöredékek. A kápolna nemcsak történelmi és hitéleti szempontból jelentős emlékhely, hanem a környék egyik legszebb kilátópontja is. A szőlősorok közül elé táruló panoráma páratlan szögből mutatja meg a Tapolcai-medence tanúhegyeit, különösen a szemközti, várrommal koronázott Csobáncot, a Tóti-hegyet és a Gulácsot.
