Somlói Vándor Pince-Lodge

A kérdés, hogy vajon mi választunk, vagy ki van jelölve az út!? Én egyre inkább azt érzem, hogy a szőlő választott magának. A Somló választott magának, és Drága feleségem révén már a Mura mente is. Nem borász családból származom, de a bor, mint csodált, imádott dolog ott volt az életünk mindennapjaiban, Apa gyerekkorunktól hordott minket kóstolókra, borvidékekre, ő a vendéglátásban élt. Tokaji kirándulások, régi bikavérünnepek, Villány…Valamikor 2003 környékén új barátom lett, aki borgyűjtő és általa rengeteg új dimenzió nyílt meg előttem. Korai St.Andrea és Máté borok, amiknek az íze a mai napig a fejemben van. Anyai vonalon az orvostudományi pálya volt a példa, végül hajszál híján, de „Kertészetis” lettem. Corvinus egyetem bsc. Élelmiszermérnök-bor és üdítő szakirány. Szakmai gyakorlat Lőrincz Gyurinál, utána 4 csodálatos év munka náluk, de közben belül izzott bennem a szunnyadó vulkán tüze 😊 2014-től Somlói lakos lettem. A név adta magát, nem vagyok generációs borász, nem is borvidéken éltem, de ezt akartam, szőlőt akartam és a Somlót, oda vándoroltam, a borok is sokáig „mozgásban „ készültek, így lett a Somlói Vándor, a Somlói Vándor pince. A st.andinál töltött években annyi mindent szívtam magamba, volt elegendő magabiztosság, hogy elinduljak az önállóság utján. Idén Ősszel a 14.!! szüretnek vágok neki! A nulladik perctől arra törekszem, hogy ez az Isten adta potenciál, erő és egyedi struktúra ami az orrunk előtt van, és már rég megszületett, az a lehető legtisztábban és a legdirektebb módon ott lehessen velünk, zárjuk palackba, élvezhessük és örülhessünk neki mindig! Olyan dolog kerüljön ki a kezeim közül ami nem rólam szól, csak minimális „bába” szinten, hanem a helyről ami az életünk része és aminek a hátán élünk.