Buzsáki Nagyboldogasszony templom

A falu első imaháza egy 1700-as évek elejéről származó fatemplom volt, ami teljesen leégett. 1748-ban kezdték meg a jelenlegi barokk stílusú kőtemplom építését, amelyet végül 1791-ben szenteltek fel. A korábbi fatemplom leégésekor egyetlen tárgy menekült meg: egy olasz mesterek által készített, késő reneszánsz/korabarokk stílusú Mária-oltárkép (1704-ből), amely ma is látható a szentélyben. A jelenlegi főoltár egy gyönyörű, 19. századi tiroli szárnyas oltár, amely Szűz Mária mennybemenetelét, valamint Szent Pétert és Szent Pált ábrázolja. A belső tér egyedülálló látnivalói azok a buzsáki hímzésű oltárterítők és miseruhák, amelyek a helyiek hagyománytiszteletéről tanúskodnak. A templom belső, faragott bejárati ajtaját az 1950-es években a falu akkori plébánosa, Barnabás atya saját kezűleg készítette. A karzaton található értékes orgonát 1846-ban Országh Sándor tervei alapján építették. A templom védőszentjéhez köthető Nagyboldogasszony-búcsút augusztus 15-én (vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon) tartják. Régen búcsú napján a falu lakossága a legszebb, díszes buzsáki népviseletébe öltözve vonult a templomba az ünnepi szentmisére. Mára a Buzsáki Búcsú a térség egyik legnagyobb kulturális és gasztronómiai fesztiváljává nőtte ki magát.