Három megye határán - Bringanatura a BalatonBike365 útjain

Régóta tekergek a Balcsi körül, már 20 éve igyekszem felfedezni a parttól távolabb eső rejtettebb, izgalmas utakat ösvényeket, azonban mindig talál újat az ember. Sokat biciklizem, munkám, a bringanatura is ehhez köt: kerékpár túrákat szervezek elektromos mountain bike-okkal Budapest környékén és a Balaton déli partján balatonföldvári indulással.

A kezdetek óta nyomon követem a balatonbike365 alakulását. Végre mások is úgy gondolták, hogy a Balaton nem csak a tókerülő bringaút, hanem a parttól akár 40 km-re is eltávolodva gyönyörű helyekre juthatunk, kiszakadva kicsit a mindig nyüzsgő balatoni hangulatból. Kipróbáltam hát a BalatonBike365 Három megye határán túráját, aminek célja Ozora, ahol eddig nem jártam.

Az útvonal adatait részletesen bemutatja a BB365 applikáció, ezért ezt nem részletezem. Siófok főteréről indul a túra a Sió mentén, amit aszfalton követünk Siójutig. Itt közutakra térünk át Szabadhídvégig: összesen 5 autóval találkoztam, tehát mondhatjuk, hogy ez a szakasz valóban kisforgalmú közút.

Átkelünk a Sión, majd ismét a partján haladunk tovább dél felé, egészen Ozoráig. Nekem ez a szakasz volt a kedvencem.

Itt találkoztam birkanyájjal, szarvassal és őzekkel is. A Sióban portyázó madarakról nem is beszélve. Érdekes, hogy a hattyúk nem menekültek előlem, a békésen álldogáló gémeket azonban sosem értem el. Amint közeledtem hozzájuk szárnyra kaptak, így elég hosszan volt „felvezetésem”.

Bár főszezonon kívül és hétköznap voltam, amint beértem Ozorára egyből találkoztam egy bringással, akit útba is igazítottam. Utána a szomszédos iskolaudvarról felszűrődő gyerekzsivajban beszélgetve körbesétáltuk a Pipó várkastélyt és jártunk egyet szép rendezett kertjében. Az épületbe most nem mentünk be, a kiállítás megtekintése még várat magára.

A túra legnehezebb része az Ozora és Lajoskomárom közötti szántóföldes szakasz, ahol elég vastag homokrétegen haladtam, de szerencsére ez nem volt hosszú.

Lajoskomáromra beérkezve egyből a pincesoron találjuk magunkat, ahol egy laza helyi fröccsel frissíthetünk, mielőtt nekivágnánk a túra utolsó negyedének. Mezőkomáromon át visszatérünk Szabadhídvégre, hogy ismét a Sió mentén folytassuk utunkat.

Nemrég még komoly munkák zajlottak a töltéseken, így egyelőre a Sió partja egyes helyeken kietlen, de biztosan hamar birtokba veszi a természet a még szürkés tájat. Érdemes leülni, megpihenni a csatorna partján, eggyé válni picit a környezettel, mozgásunkkal nem háborgatni az élővilágot, és figyelni, milyen élet zajlik ott az ember nélkül (is). Az érintett településeken kiváló autentikus fagyizókban, kocsmákban pihenhetünk meg, amelyek hangulata egyedi, mégis inkább a Sió parti ücsörgés javaslom. Ha csak tekerünk, egy-két állatot látunk, viszont amint megállunk, lelassulunk, kicsit figyelünk, egyből sokkal színesebb arcát mutatja a természet. Megéri! Feltölt, pihentet, nyugtat, pláne ha egy nyüzsgő strandról jövünk, vagy oda tartunk.

A túra nagyja aszfalt és a kb. 400 méteres szintkülönbség ezen a távon elhanyagolható. Tehát bár a majdnem 80 km nem kevés, mégis különösebb edzettség nélkül is teljesíthető, ha megvan az elhatározás. Mivel több települést érint, szinte semmit sem kell magunkkal vinni, de a napkrémet semmiképp se hagyjátok otthon, mert árnyékkal nem fogtok találkozni. Nekem sikerült is leégnem, mert már pont trikós idő volt, de ahhoz még kicsit hűvös, hogy a menetszél közben érzékeljem a nap perzselését.

Az útvonal eltéveszthetetlen. A táblák könnyen követhetőek és minden kérdéses helyen van is tábla. Ha nincs, ne kételkedj, csak menj tovább egyenesen! Ha pedig nem bízol saját táblaészrevevő képességedben, az applikációban is navigálhatsz.

Nagyon élveztem a túrát, mert új helyekre kalauzolt, alig találkoztam emberekkel, így jól megfigyelhettem, szinte része lehettem a természetnek. Hobbibringásoknak és a sportért tekerőknek is ajánlom, hiszen teljesíthető kényelmesen meg-megállva, vagy akár egyben is pl. reggel míg a család még pihen.

Tekerjetek minél többet, és persze ne csak a Balcsi mentén! Különleges útvonalakért és az önfeledt, gondtalan bringázásokért pedig keressétek a bringanaturát! Nagy Gyula

 

Megosztás:Email