Egykori római erőd romjai

A Keszthelyi-földhát délre elnyúló vége egykor félszigetszerűen nyúlt be a Balatonba, természetes átkelőhelyet és biztonságos megtelepedést nyújtva. Ennek köszönhetően az őskortól kezdve fontos távolsági útvonalak keresztezték egymást ezen a helyen. A 4. században itt épült hatalmas római erődítmény egyik különlegessége, hogy az a római birodalom összeomlása után is, egészen a 10. század elejéig használatban maradt, meghatározó szerepet játszva a környék életében. A 44 toronnyal védett erőd ma látható részei az ókeresztény bazilika, a magtár és a déli kapu. A 18. századtól, a Festeticseknek köszönhetően újabb virágkor kezdődött. 1770-ben a rév mellett hajóépítő üzemet létesítettek; itt készült 1797-ben a Phoenix, a Balaton máig legnagyobb vitorlás hajója. 1799-ben telepítette át Festetics György gróf a család szentai ménesét, mely által a magyar lótenyésztés egyik fellegvárává vált. Az itt nevelkedett versenylovak számos díjat és elismerést hoztak a Festeticseknek. A 19. század végétől a majorságot és a kastélyparkot a gyönyörű Fenyves-állén keresztül is meg lehetett közelíteni. Érdemes egy kis kitérőt tenni hazánk egyik legjelentősebb madárgyűrűző és vonulás kutató állomásra, ahol bepillantást nyerhetünk a gyűrűzés rejtelmeibe és a madárkórházba. A gyűrűzőt elhagyva hamarosan a Kis-Balatonhoz érünk. A Balaton egykori öble ma egy mocsaras vidék, melynek egyes részei szigorú nemzeti parki védettséget élveznek különleges és gazdag madárvilága miatt.