A mai épület Árpád-kori alapokon nyugszik, a pápai tizedjegyzék már 1333–1334-ben említette a falu akkori plébánosát. A török hódoltság és az 1548-as pusztítások után a falu elnéptelenedett, a templom pedig romossá vált. Újjáépítését a falu akkori földesura, gróf Esterházy Ferenc kezdeményezte, a templom 1755-ben nyerte el mai barokk formáját. A templomkert bejáratánál láthatók az egyedülálló, népi barokk stílusú, élénk színekkel megfestett műemléki kőkeresztek, melyek közül a korábbi 1818-ban készült. A szentély falát díszítő főoltárkép a templom védőszentjét, idősebb Szent Jakab apostolt ábrázolja egy részben aranyozott keretbe foglalt olajfestményen. Búcsú napja: Július 25. (Szent Jakab napja).
